A fővárosi közszolgáltatások működése és a 27 ezer munkavállaló bérének kifizetése az első – figyelmeztetett a sztrájkbizottság. A tét a főváros módosított költségvetésének elfogadása, amely a szakbizottságokban sorra bukik el.
A Főpolgármesteri Hivatal főigazgatója arról beszélt, az újabb és újabb azonnali jogvédelmek nem oldják meg a problémát, csak gondoskodnak róla, hogy ne álljanak le a közszolgáltatások.
A felek abban teljesen egyetértettek, hogy mindenképpen el kell kerülni az önkormányzat és a közszolgáltatást nyújtó cégeinek fizetésképtelenségét.
A közlekedés pénteki, 10 perces leállítása az első figyelmeztetés, lehet, hogy legközelebb 10 hétre áll le Budapest – mondta a HVG-nek Karácsony Gergely. A főpolgármester egy dolgot akar elérni: ne kelljen 57 milliárd forintnyi adót befizetni. Beleáll ebbe a harcba a kormánnyal, miközben hadakozik a közgyűlési frakciókkal is, mondván: „a felelősséget viselni kell, vagy haza lehet menni”. Karácsony beszélt Rákosrendezőről, a hoppon maradt NER-es oligarchákról, budapesti olimpiáról, a közgyűlés feloszlatásának esélyéről, és a 2026-os választás eredményét is elárulta.
A főpolgármester kitart amellett, hogy a főváros nem lehet nettó befizető a szolidaritási hozzájárulás által.
Vészforgatókönyvet készít Karácsony Gergely, hogy a főváros talpon tudjon maradni a jelenlegi nehéz gazdasági helyzetében. Az 51 milliárd forintos problémáért a főpolgármester az Orbán-kormány okolta. A működőképesség megőrzése érdekében a bíróságtól kérnek jogvédelmet, hogy az állam ne tudja inkasszózni a szolidaritási hozzájárulás összegét. Veszélybe kerültek a közszolgáltatások, a BKV-nál már számolják mennyit spórolhatnak járatritkítással.
Az elfogadott rendelet szerint a kerületeket mintegy 259 milliárd forint (46 százalék), a fővárost pedig nagyjából 305 milliárd forint (54 százalék) illeti meg.
A Kutyák nem kértek a közösségi költségvetés nélküli költségvetésből, a Tisza viszont igen. Mit kaptak cserébe? Módosítóként, trükközéssel betolt szmsz-t, és egy módosítót, amivel harmincmilliót kap a költségvetésből egy fesztivál.
A fővárosi cégek munkavállalóit tömörítő szakszervezetek sora kéri a képviselőket, hogy fogadják el az új fővárosi költségvetést.
Ha valakit két éven belül kétszer kapnak nagymértékű sebesség-túllépésen, a második alkalommal örökre ugorhat a szupermotor vagy csúcsautó is.
Az első, 5 millió forintos költségvetéstől a jelenlegi 465 milliárd forintosig – Budapestnek fogantatása óta szinte sose volt elég pénze, és szinte mindig kiszolgáltatott volt a kormánynak.
A főváros az elmúlt bő fél évben igyekezett felkészülni arra a helyzetre, hogy fizetési problémák állhatnak elő – magyarázza Kiss Ambrus főpolgármester-helyettes, miért hirdették meg éppen most a túlélőprogramot Budapesten.
Bevétel: 297 milliárd forint, kiadás: 410 milliárd forint.
Folyószámlahitellel, a tartalékok fölélésével és egyes projektek esetében kifizetési tételek 2022-re tolásával próbál elevickélni az év végéig a kormányzati megszorításoktól sújtott főváros. A közösségi közlekedési cégeket és magát az önkormányzatot is cash-flow problémák fenyegetik, ami példátlan.
Hamarosan 300 ezer autót kitilthatnak az utakról, ha rossz a levegő a fővárosban, idén hetven fontos útvonalat újítanak fel, 2019 nyarán már használható lesz a felújított 3-as metró, az önkormányzati autonómia pedig nem áll valami erősen napjaink Magyarországán – mondta Tarlós István pénteki sajtótájékoztatóján.
Kulturális feladatokra 2,7 milliárd forinttal kevesebb, közlekedésre viszont 16 milliárd forinttal több pénzt fordítana a fővárosi önkormányzat az idei költségvetési tervezete szerint.
A főváros idei költségvetését 323 milliárd 44 millió forintos kiadási és 258 milliárd 972 millió forintos bevételi főösszeggel tervezik. A költségvetési határozattervezetről jövő szerdán dönt a Fővárosi Közgyűlés.
Az iparűzési adó emelésével maradhat életben Budapest, a Napi Gzdaság úgy tudja, szakértők szerint az iparűzési adó jövő évi emelése is elképzelhető a fővárosban.
